Az ágyi poloska rejtőzködő életmódú vérszívó élősködő, mely fertőzést nem terjeszt, de kellemetlen csípései, illetve a tudat, hogy jelen van a lakásban, ágyban, kellő ijedelmet okoz az emberek körében és rontja a szállásadó hely hírnevét. A kártevő már az őskorban is jelen volt az emberek környezetében, ókori ásatások során is találtak ágyi poloska maradványokat. Napjainkban az intenzív nemzetközi utazásoknak, a turizmus fellendülésének köszönhetően egyre nagyobb problémát okoz a nagyvárosokban.

Az ágyi poloskát sokan a rossz higiéniai körülményekkel társítják, pedig az ágyi poloska számára nem releváns a tisztasági szint, ami igazán vonzó számára: az emberi test hőmérséklete, az emberi test kipárolgása (izzadságban lévő tejsav) és a kilélegzett szén-dioxid. A nem megfelelően rendezett, átjárható környezet legfeljebb az irtási folyamatban okoz nehézséget.  Az ágyi poloska könnyen bejuthat a nem kívánt helyekre: legtöbbször ruházattal, cipővel, táskával vagy használt tárgyakkal (pl. lomtalanításkor kidobott könyvvel, bútorral) hurcolják be, vagy réseken jut át a szomszédos területről, ha pedig már 1-2 példány bejutott, gyorsan elszaporodik.

Ágyi poloska fertőzés észlelése esetén javasolt mielőbb szakembert hívni és a problémát szakszerű irtással időben megszüntetni.

Az ágyi poloska sötét barna színű, 4-5 mm nagyságú, rejtett életmodú rovar. Nap közben általában rejtekhelyén tartózodik, különösen szeret a pihenőhely környéki résekben: matrac-varratoknál, ágyszegélyeknél, ágyhoz közeli szegőlécek réseiben, konnektorok, képkeretek mögött és minden olyan, ágy közeli résekben megbújni, ahol biztonságosan el tud rejtőzni, de közel van a táplálékforráshoz is. Általában hajnali 3-5 óra körül indul élelemszerző útjára, amikor az emberek a legmélyebben alszanak, de tud alkalmazkodni a "táplálékforrás" életritmusához. Általában 6-12 hónapig élnek, hő- és fagytűrő képessége magas 60 fok alatti hőmérséklet vagy a lassú fagyasztás sem biztosít 100 % sikert az elpusztításukban).

Az ágyi poloska kizárólag vérrel, főként emberi vérrel táplálkozik, melyre minden fejlődési fázisban szüksége van, hogy tovább fejlődjön. A számára fontos jeleket (emberi testhőmérséklet, kilégzett szén-dioxid, kipárolgás) észlelve találja meg a táplálékforrását. Vérszívás során véralvadásgátló anyagot juttat az emberi szervezetbe, amely allergén reakciót vált ki: csalánkiütéshez hasonló, lassan gyógyuló bőrpír jelenik meg, de a reakció intenzitása egyénenként nagyon eltérő lehet. Főként éjszaka, illetve a hajnali órákban táplálkozik (napközben a táplálékforráshoz/fekvő- és ülőhelyhez közeli rejtekhelyén tartózkodik), de tud igazodni az ember életritmusához. Nem mindennap táplálkozik, sőt táplálék hiányában több hónapot is kibír.

Az ivarérett ágyi poloska naponta 3-5 db, szabad szemmel szinte nem látható (1-2 mm nagyságú) petét rak le, viszonylag rövid élete alatt közel 300-500 utódot is tud bizotítani. Petéit sötét, rejtett helyekre rakja, melyből 4-6 nap alatt kelnek ki a lárvák (nimfák). A nimfák 4 fejlődési fázison keresztül érik el végleges méretüket és kb. 6 hét alatt válnak szaporodó képessé, de a folyamat gyorsaságát a hőmérséklet és a táplálék mennyisége nagyban befolyásolja.