Alombogár vagy penészevő gabonabogár nem őshonos kártevőnk, az 1970-es években hurcolták be Magyarországra feltehetőleg takarmánnyal. A kedvező életkörülményeknek (megfelelő táplálék, hőmérséklet és élőhelynek) köszönhetően megtelepedtek és elszaporodtak. Főként a brojler állományokban okoz nagyobb gondot, de a hosszabb tartású, tenyész- és árutojás termelő telepeken, sőt sertés és juh istállókban is számolni kell a kártételükkel. (lásd: Miért a baromfi telepek károkozója?)
A kifejlett rovar 5-6 mm nagyságú, ovális testalkatú, fényes, barnás-fekete színű bogár, hátán sávos bemélyedéssel. Négy fejlődési szakaszából (pete-lárva-báb-kifejlett bogár) a peték szabad szemmel nem láthatók, a lárvákkal lehet még találkozni, ezek 3 pár lábbal rendlkeznek, fejlődési fázistól függően 2-10 mm nagyságúak és a fehértől a barna hátcsíkozásig változó megjelenésűek.
Rendkívűl szapora kártevő, egy alacsony fertőzöttségű területen is hamar milliós számra felszaporodnak megfelelő védekezés hiányában. A kifejlett nőstény rövid - 6-12 hónapos - élettartalama alatt megfelelő életkörülmények esetén akár 2000 petét is lerakhat, ezekből pedig 1,5 - 2 hónap alatt kifejlődnek a szaporodni képes utódok.
Az alombogár gyakorlatilag mindenevő, de főként szerves anyaggal táplálkozik. Elsősorban a baromfi takarmányát fogyasztja, de az épületek építőanyaga, szigetelése is megfelelő táplálékot és rejtőzködő helyet jelent számára (lásd: Miért káros az alombogár?).
Rejtőzködő életmódú rovar. Főként sötétedés után válik aktívvá, napközben az épületek rejtett zugaiban, az istállóberendezések mélyedéseiben vagy az alomban találnak búvóhelyet, de ha kellően felszaporodtak, napközben is aktívvá válnak. Jelenlétük és számuk igazán akkor válik láthatóvá, ha az istállót megbolygatják (baromfik kitelepítése, trágyázás, takarítás), vagy ha pl. egy elhullott baromfin a lárvák nagy számban megjelennek.